A legfontosabb tudnivalók a nyelvről a nyelvtanuló számára:
Ahhoz, hogy egy idegen nyelvet megfelelő módon tudjunk tanulni (ami azt jelenti, hogy a lehető legkevesebb felesleges idő és energia elpocsékolásával), jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy valójában mit is értünk ‘nyelv’ alatt: A nyelv a kollektív tudatban él (azaz minden egészséges ember tudatában) létezik objektíve, az egyéntől függetlenül is, de megjelenése az egyén tudatához kapcsolódik. Anyanyelvünk megszületésünk előtt is létezett, és létezni fog halálunk után is. Mit is értünk ezalatt? |
A nyelvnek a világ különböző tájain különböző ‘formái’ léteznek (magyar, angol, mandarin, stb.). Ezeket a különböző formákat is nyelvnek nevezzük. Minden társadalomban élő embernek van anyanyelve (azaz elsajátítja gyermekkorában az egyik nyelvi formát), legtöbbünknek egy, sokunknak kettő, esetenként akár több is. Azt a nyelvet, melyet nem anyanyelvként tanulunk, idegen nyelvnek nevezzük, és tudatosan, az egyetemes nyelvi szabályok elemzésével, megértésével és alkalmazásával sajátíthatjuk el, sajnos, sohasem anyanyelvi szinten (kivételt képez egy-két fantasztikus nyelvi tehetséggel megáldott ember, mondjuk százezer közül egy).
A nyelv legfontosabb meghatározói:
- az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze
- minden társas tevékenység nélkülözhetetlen feltétele
- meghatározó szerepet játszik az egyének gondolkodásában (“Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy.” – szokták mondani)
- legelterjedtebb típusa az emberi beszéden alapul
- tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer
- két megnyilvánulási formája: a beszéd és az írás
- ösztön (agyunk biológiai felépítésének elkülönült része; specializált készség, mely spontán módon, tanítás nélkül fejlődik ki a gyermekben)
- program, mely véges számú szóból végtelen számú mondatot épít fel (mentális nyelvtan, mely az egyes emberek nyelvének nyelvtanát határozza meg)
- terv, illetve univerzális grammatika (az egyes nyelvek grammatikája mögött húzódik meg), mely segít a gyermeknek abban, hogy szülei beszédéből kivonja az anyanyelv mondattani mintáit
Mi jellemző általában a nyelvekre?
A beszéd és írás szükségszerűen valamely nyelven fogalmazódik meg, ezek pedig számos egyedi sajátossággal bírnak. A világszerte beszélt több ezer nyelv azonban igen sok közös vonást is mutat, ezeket nyelvi univerzáléknak nevezzük. Ilyenek például:
- a közlés minden nyelven főleg mondatok (gondolatok) formájában történik (minden mondatban világosan ki kell fejteni, hogy miről vagy kiről beszélünk – a mondat alanya, milyen időben beszélünk az adott dologról – a mondat ideje, és hogy mit állítunk az adott dologról – a mondat állítmánya)
- az elemekkel szemben a mondatok nem adottak a beszélő számára, hanem ő alkotja meg azokat kötött szabályok szerint
- minden nyelv kettős tagoltságú: az elemek és a mondatok hangtani és nyelvtani szinten szerkesztődnek (a hangokból szavak lesznek, a szavakból, a megfelelő szabályok alapján gondolatok, azaz mondatok, stb.)
- a hangok száma kötött (általában ötven alatt van, de maximum száz lehet), az elemek száma viszont százezres nagyságrendű lehet, a szókészlet pedig korlátlanul bővíthető
- minden nyelvben megvannak a szófaji kategóriák, bár nem mindegyikben ugyanúgy
Mit kell feltétlenül tudnunk az idegen nyelv tanulásáról?
- minél tájékozottabbak vagyunk saját anyanyelvünket illetően, minél szebben, szabatosabban és választékosabban fejezzük ki magunkat, annál magasabb szintre helyeződik nyelvi kifejezésünk igénye a tanult idegen nyelven
- saját anyanyelvünk ismerete óriási mértékben segíthet bennünket egy idegen nyelv elsajátításában, bár olykor a nyelvi interferencia (az az ösztönös hatás, mely a nyelvtanulót saját anyanyelvi képleteinek használatára ösztönzi az idegen nyelv tanulása közben mind nyelvtani, mind lexikális vagy kiejtésbeli szempontok alapján) tévútra vezethet bennünket; a tudatos nyelvtanulással azonban kezelhetjük ezeket a tanulás során felmerülő problémákat
- amennyiben nem ismerjük jól saját anyanyelvünket, a nyelvtanulás elején az alapvető nyelvi univerzálékkal feltétlenül tisztába kell kerülnünk (például különbséget kell tudnunk tenni a mondat alanya és állítmánya között, vagy ismernünk kell a szófajok és mondatrészek viszonyát, stb.)
A fentiekből látható, mennyire bonyolult jelenség a nyelv, legyen az anyanyelvünk, vagy egy tanult idegen nyelv. Amikor valaki belefog egy idegen nyelv tanulásába, nem csak magát a nyelvi rendszert tanulja meg, hanem minden lényeges információt, mely az adott nyelvhez tartozik. Például az adott nyelvet beszélő népek kultúrájának leglényegesebb vonásait. A magyar vagy angol anyanyelvűek teljesen új jelenséggel találják magukat szemben, amikor mandarin nyelven tanulják, hogyan kell bemutatni valakit: nem csak a bemutatott személy nevét kell megemlíteni, esetleg foglalkozását, vagy valami érdekességet róla, hanem egy egész kis ‘történet’ tartozik minden emberhez. És persze ezt a kis történetet a megfelelő nyelvi elemeket alkalmazva kell elmesélni. És akkor még csak a bemutatáson estünk túl.
Persze megtanulhatunk egy idegen nyelvet úgy is, hogy ismerünk néhány szót, vagy mondattípust, esetleg a leglényegesebb nyelvi szerkezeteket, és hiányos tudásunkat kiegészíthetjük testbeszéddel, vagy nemzetközi jelzésekkel. A kommunikáció így is megvalósulhat, a leglényegesebb mondandónkat elmagyarázhatjuk, és érthetjük, amit velünk közölnek. Minden tanulónak saját magának kell eldöntenie, hová, meddig szeretné fejleszteni nyelvtudását, azzal azonban tisztában kell lennie, hogy a legalapvetőbb nyelvtudást is rendszerre kell építenie, különben eluralkodik a káosz már a nyelvtanulás legkoraibb fázisában. Ez azt fogja eredményezni, hogy egyre kevesebb információt lesz képes feldolgozni a tanulás során, és egyszer csak rájön, hogy nem képes továbblépni, megragad egy szinten. A legtöbben itt adják fel, mondván, hogy nincs nyelvérzékük. Mindennek persze semmi köze a nyelvérzékhez, ám az igaz, hogy innen csak úgy juthat előre a tanuló, ha rendszerezi az addig tanultakat, valamint kiegészíti hiányos tudását. Tehát, már a nyelvtanulás kezdetén érdemes azon elgondolkodnunk, hogy vajon milyen célt is tűzzünk ki magunk elé. A rendszeren alapuló tanulás nem jár több munkával és idővel, sőt, így rengeteg időt és energiát spórolhatunk magunknak a nyelvtanulás során.