Az Organet oktatási módszer

Az Organet módszer alatt a nyelvtanulási folyamat szakaszainak az Organet módszerrel történő egyénre szabott rendszerezését, a nyelvtanulási folyamat tudatosítását (ezáltal a tanuló inspirálását, motiválását) és a nyelvi kultúra felépítését értjük.

Az alapstratégia minden tanulónál ugyanaz, de minden tanuló egyéni képességei és ráérő ideje szabja meg azt, hogy az egyes szakaszokon belül a szaktanár mit helyez előtérbe: nyelvtan, szavak, olvasási készség fejlesztése, stb.

Az Organet módszer mind tudatában és lelki hozzáállásában, mind céljaiban az egyes tanulót követi és motiválja, szigorúan alkalmazkodva a nyelvtanulási folyamat alapvető szabályaihoz. Tehát, az egyes tanulónak igényei és céljai bizonyos értelemben alárendelődnek a nyelvtanulási folyamatnak, ugyanakkor ott, ahol lehet, enged a ’szorításnak’ és tudomásul veszi, hogy egyes tanulók, mondjuk, szavakat nehezebben tanulnak meg, vagy esetleg kifejezetten nem szeretnek szavakat tanulni, mások egyéb nehézségekkel találják szemben magukat; ezeken a pontokon ‘besegít’ a módszer, minden tanulónál a megfelelő, egyéni módon.

Az Organet módszer nem szab időkorlátot a tanulónak. Mindenki annyi időt tölt el a nyelvtanulással, amennyit akar. Vannak olyan tanulók, akik két-három évig is elhúzzák a tanulást, mivel csak kevés időt tudnak áldozni erre a feladatra. Van, aki komolyan elhatározza, hogy megtanul, és egy éven belül valóban kezdő szintről eljut egy középfokú nyelvvizsgáig. (Átlagos képességű tanulókról beszélünk.)  Nem csodával állunk szemben! Ez azt jelenti, hogy az ilyen tanuló időt, energiát áldoz a tanulásra, és az Organet módszerrel gyorsan célba is ér. Nem kell azon töprengenie a tanulási folyamat során, hogy mit, hogyan tanuljon, most éppen mivel foglalkozzon, stb. Követi a módszert, a tanár utasításait, hagyja magát vezetni, és hamarosan célba ér. Aki kevés időt áldoz a tanulásra, természetesen az is célba ér a módszert és a tanár utasításait követve, csak lassabban.

Az a cél, amit a tanuló maga elé kitűz, természetesen egyénenként változik. Vannak, akik kiváló nyelvtudásra törekednek, vannak, akik emellett valamilyen nyelvvizsgán is szeretnének megmérettetni, és persze olyanok is vannak, akik számára nem az angol az első nyelv, ezt csak úgy mellékesen tanulják. Bármi is legyen a tanuló célja, az Organet módszer és tanítási stratégiáink segítenek abban, hogy a tanuló az általa kitűzött célt gyorsabban, és sokkal olcsóbban érje el, mint más módszerekkel.

A nyelvtanulás három legfontosabb alappillére, melyekre az Organet módszer is épít:

  • memorizálás (memoriter, magolás) és tartalom felmondása
    Nagyon fontos, hogy a tanult nyelv bizonyos elemei gyakorlatilag szervesen összeépüljenek anyanyelvi beidegződéseinkkel, azért, hogy ‘át tudjunk kapcsolni’ egyik nyelvről a másikra. A magolás az egyik leghatékonyabb eszköz ennek megvalósítására.
    Másik szerepe a szerkezetek és szavak hosszú távú memóriába való beépítése. Amikor valamit bemagolunk, és azt többször ‘felmondjuk’, az azt jelenti, hogy aktívan használjuk azokat a szavakat és szerkezeteket, amelyeket megtanultunk. Ezek beépülnek a hosszú távú memóriába és ezáltal aktív szókinccsé vagy szerkezetté válnak, melyeket elő tudunk hívni bármikor a kommunikáció során, tehát használni fogjuk őket. És ami a legfontosabb: az agyunk képes arra is, hogy az adott bemagolt szerkezeteket más szavakkal is behelyettesítse, tehát átformálja, továbbfejlessze.
    A harmadik, szintén nagyon fontos szerepe a memoriternek, hogy amíg a magolást felmondjuk, halljuk a saját hangunkat, szoktatjuk a fülünket ahhoz, hogy folyamatosan beszélünk angolul. Többek között ez segít bennünket abban, hogy kifejlesszük azt a képességünket, mely lehetővé teszi számunkra, hogy idegen nyelven szóban olyan könnyed módon nyilvánuljunk meg, mint saját anyanyelvünkön. Nem ugyanolyan magas színvonalon, csak ugyanolyan könnyedén.
    Míg a memoriterek a nyelvtanulás első szakaszában kapnak szerepet, az olvasott vagy hallgatott szövegek tartalmának elmondása a nyelvtanulás középhaladó fázisában átveszi a szerepet. Ennek lényege, hogy a tanuló a szövegben előforduló szókincs és adott nyelvtani szerkezeteket használva elmeséli, amit olvasott, vagy hallott. Tehát nem a saját szavaival (ez például órán lehet jó gyakorlat), hanem a már megtanult, értelmezett, az adott szöveghez tartozó szókinccsel.
  • a tudatos rendszerezés nyelvi és nyelvtani szempontok alapján
    Amikor tudatos nyelvi rendszerezési elvek alapján kezdünk el megtanulni egy nyelvet, az előrehaladás eleinte lassú, mivel rengeteg információt kell feldolgoznunk egyszerre: ez azt jelenti, hogy először is megértjük azt a nyelvi elemet, amit tanulunk, utána begyakoroljuk, majd hozzákapcsoljuk a többi nyelvi elemhez, és megtanuljuk összefüggéseiben használni. Eddig még csak a passzív nyelvtudásunkat fejlesztettük. Aktívvá ez a tudás akkor válik, amikor a memoriterek, órai munka és házi feladatok segítségével azzá tesszük.
    Abban az esetben, ha tanulunk már egy nyelvet, és eluralkodott a káosz, nem látjuk az összefüggéseket, összezavarodtunk, a tudatos nyelvi és nyelvtani rendszerezéssel csodákat érhetünk el. Minden a helyére kerül, az eddig megtanult szavak és szerkezetek beépülnek a rendszerbe, és könnyen léphetünk tovább egy új szintre.
  • szorgalom, inspiráció
    A nyelvtanulás szempontjából ez a két tulajdonság fontosabb, mint az, hogy valakinek mennyi ideje van nyelvet tanulni. Ugyanis, amennyiben szorgalmas a tanuló, akkor a kevés idejéből is rászán egy kicsit arra, hogy a legfontosabb feladatokat elvégezze. Az inspiráció pedig abban segít, hogy tudatosan akarjuk a nyelvtudást megszerezni, fontos legyen számunkra, hogy bármiért is, más nyelven is meg tudjunk nyilvánulni. Ez a két tulajdonság teszi lehetővé a tanuló számára, hogy ’szívesen, kedvvel’ tanuljon, és ne utálja a feladatot.

Tehát:

Az Organet módszer nem áll másból, mint egy megfelelően felépített nyelvi rendszerből (ez legyen a mi titkunk, mint gyártóiknak a Téliszalámi, a Coca Cola vagy az Unikum receptje) és abból, hogy sajnos van házi feladat, amit a tanulónak el kell készítenie egyik óráról a másikra; a házi feladat mennyisége és beadási határideje azonban a tanár és a diák közös megállapodásán, illetve a tanuló képességein alapul.

További érdekes témákról olvashat az alábbi linkekre kattintva:

Az új paradigma

A nyelvtanulás legfontosabb szakaszai

Megítélés a diákok részéről és szakmai szemmel

A nyelv

View All