05 A magyarok és az idegen nyelvek

A következő bejegyzés apropója egy cikk a Mandinerből (2013.10.09): Nyelvtudás: tényleg ennyire hülyék a magyarok? – írta Rajcsányi Gellért.

A cikkből csak egy rövid részt idéznék itt, történetesen az utolsó bekezdést:

„…nyelvi magányosságunk* nem ad felmentést; gyatra a teljesítményünk a nyelvtudás terén, ezért a mindenkori kormánynak minden erővel a tömeges nyelvismeretszerzés pártján kell állnia.”
       *nyelvi magányosságunk: a magyar nyelv nem rokon egyik ‘fontos’ idegen nyelvvel sem; “Egyedi a nyelvünk, ez benne a gyönyörű, ez benne a végzetes.” (- Rajcsányi)

A cikk minden szavával egyetértek, érdemes elolvasni, és valóban igaz, hogy fontos ezt  a kérdést másik szemszögből is nézni. A magyar anyanyelvű angol, de bármilyen idegen nyelvet tanulók abban a nehéz helyzetben vannak, hogy az idegen nyelv tanulása során nem csak a szókészletet, és a bizonyos szempontokból  eltérő nyelvtani szerkezeteket kell megtanulniuk, hanem az idegen nyelv logikáját is. Sokszor ez okozza a legtöbb problémát. És persze az igénytelenség. De erről majd később.

Nagyon sokszor hallom a tanítványaimtól: “Minek tanuljam meg ezt is, mikor így is, vagy úgy is ki tudom fejezni ugyanazt?” Például, ők angolul sok mindent kifejeznének a befejezett jelen idő helyett múlt idővel. És az angol ajkúak talán meg is értik úgy is. De akkor az illető tanuló minek akar nyelvtanárhoz járni? Én megmondom: azt  állítják, hogy beszélni tanulni. Hát ez itt a bökkenő. Hogyan tanulhatna meg valaki beszélni az adott nyelvi szerkezetek nélkül? Hogy azokat elsajátítsa, először is meg kell értenie a grammatikai szabályokat, meg kell tanulnia alkalmaznia őket rengeteg (nyilván unalmas) gyakorlaton keresztül, rengeteg fogalmazást kell írnia, hogy ezek a szerkezetek rutinná váljanak a gondolkodásában, és a szóbeli kommunikáció igazából csak ezután jöhet. Ehhez képest  mindenki először beszélni akar ‘konyhanyelven’ (többet nem is igazán óhajtanak). De miért nem értik meg, hogy ehhez nincsen szükség nyelvtanárra? Ha kimennek ‘nyelvterületre’ dolgozni, és úgy vélik, elég nekik a konyhanyelv is, teljesen igazuk van. Nyilván a McDonaldsban fognak mosogatni, vagy árut fognak feltölteni egy nagy áruházban, és közvetlen kollégáik szintén bevándorlók lesznek, akik ugyanolyan mély szinten fogják az angol ‘konyhanyelvet’ beszélni. Tényleg nincsen szükség többre. Például azonban, amikor a háziorvosom úgy döntött, hogy családjával együtt Németországot veszi célba, férjével együtt, aki szintén háziorvos, éjt nappallá téve tanult németül, hogy a megfelelő nyelvvizsgát letehesse. Nem volt kérdés, hogy szükséges-e a nyelvtan. 🙂

Mi úgy gondoljuk ebben az online nyelviskolában, hogy aki nyelvet tanul, az tanulja komolyan, akkor is, ha nincsen szüksége magas szintű nyelvi tudásra, két okból kifolyólag:
1. Először is, ha csak a ‘konyhanyelvet’ tanuljuk, nincsen szükség nyelvtanárra és kiváló nyelvoktató anyagokra. Százezer erre alkalmas ingyenes tananyag található a világhálón.
2. Másodsorban, ha nem is akarunk eljutni a nyelvtudás magasabb régióiba, egy alapszintű nyelvtudást is sokkal könnyebben szerezhetünk meg (azaz pénzt és időt spórolhatunk meg) a megfelelő tematikát alkalmazva, illetve a megfelelő utat követve. Erre kell a nyelvtanár, és persze a jó tananyag.

Ígértem, hogy visszatérek az igénytelenségre. Rengeteg magyar fiatalnak van diplomája, nyelvvizsgával, vagy arra várva.  Senkit se tévesszen meg az, hogy a középfokú nyelvvizsga megszerzése komolyabb nyelvtudást igényelne. Ezek a vizsgák olyan mértékben lettek lebutítva az utóbbi évek során, amilyen mértékben a magyar fiataloknak kell a nyelvvizsga a diplomához. Így a probléma megoldódni látszik. Sajnos azonban az állásinterjún, amikor a kérdező átvált angolra, sokan hamar befejezik az interjút. Még megszólalni sem tudnak.

Egy szó mint száz: ne elégedjünk meg azzal, hogy fizetünk és tanfolyamra járunk, vagy akár azzal, hogy szereztünk egy középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. Tudást kizárólag komoly munkával és tanulással lehet szerezni, és azzal az igénnyel, hogy nem kiszolgálói akarunk lenni a nyugat-európai társadalmaknak, hanem az Európai Unió mindenkivel egyenrangú állampolgárai akarunk lenni. Nem megfelelő, kulturálatlan anyanyelvi, illetve idegen nyelvi ismeretekkel ez persze teljességgel lehetetlen.

0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x