09 Funkcionális analfabétizmus – Az anyanyelv és az idegen nyelv kapcsolata

„Minden ötödik, de inkább minden negyedik magyarnak komoly gondjai vannak az írással, olvasással és az elemi számolással – mondta az origo-nak Nemesné Kis Szilvia, a kaposvári egyetem tanára, aki tíz éve kutatja az illiterációt: ez a funkcionális analfabetizmus hivatalos elnevezése. Ők azok az emberek, akik olvasni ugyan tudnak, és felismerik a számokat, egy leírt szöveget megérteni mégsem képesek, vagy a mindennapi élethez szükséges egyszerű fejben számolási műveletek is kifognak rajtuk.” (Origo) Képtalálat a következőre: „funkcionális analfabétizmus”


Az összefüggés az anyanyelvi hiányosságok és a nyelvtanulás között

Sajnos, az idegen nyelvek tanulása során rengeteg problémát okoznak a ‘fekete lyukak’ anyanyelvi ismereteinkben. A mai felnőttek igen nagy százaléka képtelen olvasott szöveget értelmezni, illetve saját mondandóját érthetően megfogalmazni mind írásban, mind szóban. Ráadásul, a modern ‘munka világában’ elvégzendő feladatok nem is támasztanak különösebb követelményeket a dolgozó számára: elegendő sablonos leveleket megfogalmazni, valamint nyelvtani hibáinkat a szövegszerkesztő kijavítja, tehát ‘nem nagy baj’, ha nem tudunk helyesen írni. Viszont, feltétlenül kell idegen nyelvet tanulnunk. Ez itt a bökkenő. Mert hogyan tanuljunk idegen nyelvet anyanyelvi alapok, ismeretek nélkül? Ráadásul, a modern tananyagok szerkezeti felépítésükkel és tematikájukkal elhitetik a tanulóval, hogy anyanyelvi ismeretei nem is fontosak (például alig születnek mondjuk Magyarországon kiadott magyar nyelvi magyarázatokkal ellátott angol nyelvoktató anyagok).  Minden magyarázatot idegen nyelven kapnak (amiben állítólag az a jó, hogy a tanuló hamarabb kezdi el a tanult nyelv használatát; hát mi úgy gondoljuk, hogy ráér akkor nyelvtani szabályokat idegen nyelven megérteni, amikor már elegendő tudással rendelkezik ehhez a tanult idegen nyelven; akkor viszont már könnyedén, automatikusan fogja értelmezni a szabályokat is, mint bármilyen más szöveget).

És még egy apróság

Sokan állítják, hogy egy idegen nyelvet meg lehet tanulni anélkül is, hogy ismernénk jól saját anyanyelvünket, vagy nyelvtani szabályokat magolnánk, fogalmazásokat írnánk a tanult nyelven, vagy más hasonló kínokat kellene kiállnunk. EZ ÍGY IGAZ. Ki kell költöznünk  a megfelelő helyre, ahol a tanulandó nyelvet beszélik, és napi szinten folyamatosan kell használnunk egyre többet és jobban a megtanulni kívánt nyelvet. Anyanyelvi beszélőkkel kell körülvenni magunkat. Ez, mondjuk, egy kutatóintézetben egy külföldi kutatónak megoldás lehet (bár neki előbb-utóbb meg kell fogalmaznia tudományos cikkeket is, amihez ez a tudás semmiképpen sem lesz elegendő), de nem megoldás mondjuk a termelői piac és munkaadónk zöldséges boltja között, ahol hasonszőrű ‘külföldi munkaerőkkel’ tartjuk csupán a kapcsolatot, valamilyen rendkívül gyenge nyelvi szinten. És az értelmiségi magyarok nagy része sajnos csak rangján aluli munkát tud végezni a fejlettebb országokban.
Mindennek eredményeként, ha nyelvvizsgát akarunk letenni, rájövünk, hogy majdnem elölről kell kezdenünk mindent. Persze, a megfelelő módszerrel.

Javaslataink mindezen bajok orvoslására

Ha már megtörtént a baj, elég nehéz mindezek orvoslása. Megoldást nyújtanak az Organet tananyagok, ahol a tanuló saját anyanyelvi ismereteit is gyarapítja szükség esetén. Ezek mellett tudatosan tanulja az idegen nyelvet, megismeri saját nyelvi gondolkodását, képességeit, és ehhez mérten tanul meg idegen nyelven kommunikálni mind írásban, mind szóban. És persze senki ne dőljön be annak, hogy nem kell nyelvtant tanulni, vagy fogalmazásokat írni, és hasonló csábító tematikáknak. Sajnos, ezek remek piaci fogások, de nem segítenek a nyelvtanulásban.

A legfontosabbnak azonban azt tartanánk, ha a szülők már a kezdetekben megértenék, hogy gyermekeiknek szükségük van rájuk otthon, a családban. Nem elég megtermelni az anyagi javakat (bár ez a legtöbb esetben embert próbáló feladat), a gyermekkel foglalkozni kell. Azoknak a gyermekek, akik anyanyelvüket ilyen módon kezdik el megismerni, később sokkal könnyebb az idegen nyelvek tanulása is. Könnyebb lesz gyakorlatilag bárminek a megtanulása.

Tehát mit tehetünk a gyermekért?

1. játszani kell velük türelmesen, és így megtanítani őket mindenféle fontos dologra (ez nagyjából még megy is az anyukáknak, hiszen eleinte otthon tudnak lenni gyermekeikkel)

2. a lehető legkorábban, amikor már a gyermek fogékony, érdeklődik, meséket kell mondanunk nekik, és ezeket a meséket el kell ismételnünk, amíg a gyermek magától akarja már elmondani őketKéptalálat a következőre: „esti mesemondás gyerekeknek”

3. amikor írni-olvasni tanul a gyerek, illetve már majdnem megtanult, együtt olvashatjuk a meséket; a gyerekek imádnak olvasni (egyáltalán bármit) tanulni, egyszerűen az ösztönös kíváncsiságuk hajtja őket előre: mindent tudni akarnak

 4. számolni is szeretnek, csak legyen megfelelő mennyiségű érdekes dolog, amit megszámolhatnak (mondjuk hány kisegér szalad a labirintusban, vagy hány kiskacsa van a képen)

 Mit eredményez mindez?

Képtalálat a következőre: „a magyar ábécé”*   a gyerek megtanul írni-olvasni saját anyanyelvén

*   képes lesz olvasott szöveget értelmezni

*   képes lesz saját mondandóját érthetően megfogalmazni

*   az idegen nyelvek tanulása nem fog számára különösebb gondot jelenteni

Persze mindez nem ennyire egyszerű, de a lényeget megfogalmaztuk.

A funkcionális analfabétizmus problémájáról más szempontokból megvilágítva itt olvashat.

 

View All

0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x